Konspirációs teóriák

Eddig 243 komment érkezett ()

• 234.  tiboru (Válasz erre)
  2011. 01. 25. 12:02

  <a href="konteo.blog.hu/2011/01/24/a_templomosok class="reply_nick_563562" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12325047 );">@repjegyes</a>:

  Nem én voltam...

• 235.  The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) (Válasz erre)
  2011. 01. 25. 12:13

  Még bőven lenne ebben a kérdésben mit helyretenni, úgy látom, de sem időm se kedvem nincs, úgyhogy akit érdekelnek a templomosok, azoknak melegen ajánlom Stephen Howarth: The Knights Templar c. összefoglaló munkáját, ami kimondottan csak a száraz tényekre koncentrál (magyarul a Templomosok titka címmel jelent meg a Kossuth kiadónál), szerintem a legjobb összefoglaló könyv a témában; rövidebb összefoglaló kocatörténészeknek és időhiányosoknak Volker Loos-tól A Templomos Lovagrend története (Art Nouveau é.n.); aki viszont bolond, mint én az essen neki Runciman-től a Keresztes hadjáratok történetének. (Nekem sajnos csak pdf-ben van meg, magyarul valamikor 2000 körül kiadták, my god, borzasztó drága.) Ja, megvan: az Osiris adta ki 2002-ben, antikváriumban 5-6000 ft körüli áron néha felbukkan.

• 236.  The Drunken Master (a.k.a. Eltiron) (Válasz erre)
  2011. 01. 25. 12:17

  Ja, aki viszont kimondottan a misztikus rész iránt érdeklődik, az olvassa el Louis Charpentier-től a Templomos lovagok titkai-t; én vmikor 15 éve olvastam, emlékeim szerint elég zavaros darab, de dugig van szívünknek oly kedves konteókkal, igazán mélyen ás bele a kersztény miszticizmusba. Szvsz nem kell komolyan venni, de agytornának jó.

• 237.  Szalacsi_Dezso (Válasz erre)
  2011. 02. 17. 19:23

  A magyar Templomos konteó
  Cirus kolléga felvetette fentebb, hogy a Muhi csatában az összes templomost megölték. Nos mi is történt 1241-ben Muhi mellett. IV. Béla király öccse, Kálmán herceg ellentétben léha és élvhajhász bátyjával szigorú katonai neveltetésben részesült és egy kb. 5000 fős elikatonákból álló bandériumot vezetett. Konkrét adatok nincsenek, de nyilván templomosokból állt a csapat, bár maga Kálmán herceg nem volt az. Miután az ország urai beintettek az igen betojt Béla királynak, hogy hadba álljanak egy playboy udvartartásának védelmében, a király tehát felpakolta az egyébként megcsappant kincstárat, bevágta magát a kombi kockaladájába és elhúzott Horvátország felé. Pár lézengő ritter védelme alatt.
  Kálmán herceg és elitkommandója, hasonlóan Leonídász 300 spártai harcosához, tudta hogy mindnyájan ott vesznek majd, de legalább feltartóztatják rövid időre a mongolokat, amíg a pápa által felkent király lelécel. Viszont birtokában voltak jó pár ládányi templomos vagyontárgynak, melyet nem szerettek volna a tatárok kézre juttatni. Egyik főemberét egy bánt, a nevére nem leltem rá, hiába kerestem, elindította egy kisebb csapattal nyugat felé, hogy menekítsék a kincset Rómába. A bán és emberei a nehéz ládákkal megrakott szekerekkel igen lassan haladtak, ezért úgy döntöttek, hogy elássák a kincseket. A legenda innentől kezdve hiányos és többféle konteóra ad alapot. Miskolc ma Komlóstetőnek nevezett városrészében van egy olyan dombos, rekettyés rész amit mind a mai napig Bánlesnek neveznek. Azért, mert itt bújt meg a bán az embereivel és leste, hogy közelednek-e a tatárok.
  Konteó 1.
  A kincset még időben elásták, ők maguk pedig elestek mindnyájan.
  Konteó 2.
  A tatárok beérték őket és lenyúlták a kincset, jelentős anyagi veszteséget okozva a magyarországi templomosoknak.
  Konteó 3.
  A kincs eljutott Rómába és később 1242-ben ebből fizették ki IV. Béla váltságdíját, mert hogy a magyar nagyurak immáron másodszor intenek be uralkodójuknak és nem hajlandók összedobni a kisebb vagyont kitevő összeget.
  Ami tény. A kincs soha nem került elő. Élő szemtanú nem maradt. IV. Béla végül csak hazatért és némi eufémizmussal második honalapítóként elhíresülve „újjáépíti” az országot.
  A történet legnagyobb vesztese Árpádházi Margit hercegnő, a király lánya, akit a kedves papa még a száműzetésben tett ígérete alapján (vagyis, ha egyszer hazatér és visszaül a trónra) bedugja a Nyulak szigetén lévő kolostorba apácának.

• 238.  kovacsjanos (Válasz erre)
  2011. 02. 17. 20:54

  @Szalacsi_Dezso: Ez egy nagyon jó (al)konteó!
  A templomosok már Imre királynak, IV. Béla nagypapájának uralkodása idején befészkelték magukat Magyarországra, Imre fia a későbbi II. András pedig állítólag maga is templomos lovag volt. A lovagkirály András családja sem történelmi piskótatekercs. Neje az a bizonyos gaz meráni Gertrudis, egyik lánya magyarországi (vagy türingiai) majd későbbi szent Erzsébet, egyik fia a későbbi ÍV Béla, másik fia pedig ez a Kálmán herceg, dicső katona. Volt még egy harmadik fia is, de ő itt most nem releváns.
  Kálmán herceg valószínűleg szintén templomos lehetett, mivel ő vezényelte a templomos csapatokat a muhi csatában. A kérdés csupán az, hogy mi a fenének volt náluk „jó pár ládányi vagyontárgy”, amikor min. 14 rendházuk működött szerte az országban. Ha mégis így volt (már miért ne?) akkor szerintem nemigen vitték volna Rómába, hanem az első útbaeső erődítményükbe (kolostorukba…). Az azonban igen valószínű, hogy a királyi család Trau várából való visszatérése után (ma Trogir, festői dalmáciai város, élő múzeum) a „második honalapítás”, azaz a kővárak építése sok sok aranydukátot, külhoni, adott esetben pápai támogatást kívánt, tehát a templomosk keze és kincseskamarája minden bizonnyal közrejátszott.
  (na tessék, már megint királyi családtörténetbe futottam…)

• 239.  tiboru (Válasz erre)
  2011. 02. 17. 22:13

  @Szalacsi_Dezso:

  Csak annyit mondok: ügyes...

  (És még te állítod, hogy kezdő vagy..?)

• 240.  BP (Válasz erre)
  2011. 02. 22. 13:18

  Mi a helyzet az allitolagos masodik tamaszponttal Franciaorszagban, ami egy kikotoben volt, teljesen illogikus modon (nyugat fele mar nincs semmi)? Bar egyes elmeletek szerint a varatlanul megemelkedo hozzaferheto ezustmennyiseg (ami talan 4-szeresre nott a forgalomban uj banyak nyitasa nelkul) nekik koszonheto. Az ezust tudomasom szerint ritkabb volt akkoriban, mint az arany. Meghozza nyilvan Amerikaba mentek ezustert, es kesobb Kolombusz is az o terkepuket hasznalva hajozott (Portugaliaban ugye viszonylag zokkenomentesen tudtak eldegelni a nagy leszamolas utan is).

  Illetve az alapito okirat ha jol emlekszem kb igy kezdodik:"Miutan kuldetesunket az Ur segedelmevel bevegeztuk". Tehat valamit mar megszereztek, es utana akar annak megorzesere jott letre a rend...

• 241.  tiboru (Válasz erre)
  2011. 02. 22. 16:06

  @BP:

  Én nem tudok olyan korról, amikor az aranyár/ezüstár arány kisebb lett volna 15-nél (de lehet, hogy tévedek). Az Újvilág felfedezése (pontosabban az ottani ezüstdömping) miatt ráadásul az ezüst ára a felére esett kábé 100 év alatt (1500 és 1600 között).

• 242.  Milky-chan (Válasz erre)
  2011. 02. 23. 0:49

  Az elátkozott királyok nagyon jó, és töritanár ismerős szerint hiteles is. Az átok pedig nem csak a pápára, Nogaret-re és Fülöpre vonatkozott, hanem minden rokonukra, tizenharmadíziglen. Mivel a könyvben szereplő nemesek is mind szegről-végről rokonai a királyi háznak, ebbe bőven beleférnek, és tény, hogy senki se végzi jól.

  Marigny pénzügyminisztert Fülöp elsőszülött fia, Civakodó Lajos felakasztatta, úgyhogy ő sem örülhetett sokáig.

  Ááá, újra kéne olvasnom megint! Annyira szeretem, több ilyen könyv kellene.

• 243.  Madass (Válasz erre)
  2011. 04. 12. 18:14

  Mint korábban említették, a témában alapmű Eco Foucault ingája. Egységes konteóba sikerül forrasztania a következőket: Templomosok, rózsakeresztesek, szabadkőművesek, jezsuiták, illuminátusok, Vatikán, arabok, zsidók, nácik, kommunisták, alkimisták, sátánisták, new age, druidák, felvilágosodás, nagy francia forradalom, és még ki tudja, mi mindenkit.